25 éve az óbuda-békásmegyeri németajkú közösség szolgálatában
Óbuda-Békásmegyer Német Nemzetiségi Önkormányzata idén ünnepli fennállásának 25 éves jubileumát, ezért most nem csak az elmúlt
ciklus, hanem a mögöttünk hagyott 25 év eredményeit is szeretném összefoglalni:
25 év nagyon hosszú idő. 25 év alatt nagyon sokat lehet és kell tenni egy olyan közösségért, amelynek élete mindig
küzdelmes volt.
Az óbudai németek - az első telepesek 1698-ban érkeztek, tizenheten voltak, jórészt nőtlen fiatalemberek - 1698-1750 között
három hullámban a Dunán hajóval, az „Ulmer Schachtel”-lel érkeztek Németországból, legtöbben Baden-Württemberg
tartományból és kisebb részben Bajorországból. A II. József idejében történő betelepítésekkor osztrák területről is – főleg
Tirolból – jöttek Óbudára. Az első ideérkező telepesek emberfeletti munkával próbáltak normális életkörülményeket
teremteni. Munkájukhoz ingyen földet, adókedvezményeket kaptak. Óbudán a Zichy grófoktól kapott földterületek
szőlőkultúrával való beültetése volt fő feladatuk. A régi képeken, metszeteken látható, hogy az óbudai hegyek szinte a
legmagasabb csúcsokig voltak szépen művelt szőlővel beültetve.
Az óbudai németek ragadványnevüket is munkájuknak köszönhették: braunhaxler (barna lábú, szó szerinti fordításban:
barna csülkű – a láb boka és térd közötti része). A cipő drága volt abban az időben, csak az urak hordták, a braunhaxlerek a
szőlőben mezítláb, feltűrt nadrágszárral dolgoztak, és a nap lebarnította, a szél kicserzette a lábukat.
Őseink iránti tiszteletből választottuk a hagyományápoló egyesület nevét is, tudva, hogy ez a név egyben kötelez is: őrzzük,
ápoljuk és adjuk tovább a következő generációnak a ma még meglévő gazdag hagyományokat.
Az óbuda-békásmegyeri németséget a második világháború után három - életüket, szokásaikat alapjaiban megrendítő -
megpróbáltatás érte, melynek következtében nem sokan tudtak szülőföldjükön megmaradni.
1945. januárjában „Malenkij robot“ Oroszországba
1945-ben, a háború végén a 16–45 év közötti férfiakat elhurcolták, „jóvátételként“ kényszermunkára kellett menniük a
Szovjetunióba.
Így 1945 januárjának első napjaiban Óbuda szinte teljes férfilakosságát gyalogmenetben hajtották a Duna mentén, majd
Romániából már marhavagonokban folytatták az utat a nagy Szovjetunióba. A fagyos téli „halálmenetben“ az elhurcoltak
durván egyharmada veszítette életét a fagyok, az éhezés és a járványok miatt. Másik egyharmaduknak a Donyecki
medence, az Ural, vagy Szibéria lett a sírja.
Alig több mint egyharmaduk tért vissza 2-5 év kényszermunka után, többnyire súlyos betegen, de megpróbáltatásaikról
még saját családjuknak sem beszélhettek. A soha vissza nem térő áldozatok családtagjai évekig jártak ki a pályaudvarokra
reménykedve, hátha mégis hazajön a férj, édesapa, testvér. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de egy 1950-ben
készült statisztika szerint Óbuda háborús vesztesége mintegy 12000 embert tett ki.
1946. február-márciusban kitelepítés Németországba
1950-ben a korábban önálló Békásmegyer falu (németül Krottendorf) csatlakozott Budapesthez. Itt a kitelepítésig
többségben voltak a német nemzetiségűek, akiknek 95 %-át 1946-ban kitelepítették.
A kitelepítettek fejenként 20 kg-os batyuval, otthonukat, házukat, állataikat, minden itthoni ingóságukat hátrahagyva
marhavagonokban „utaztak” Németországba. A háború utáni Németországban nem fogadták őket tárt karokkal: nagyon
sokáig „ungarische Zigeuner" vagyis „magyar cigány" volt a nevük. Nagyon nehezen, és csak jó néhány év múlva fogadták
be őket, látva, hogy milyen szorgalmasan dolgoznak, és egymást segítve élnek. Békásmegyerről sokakat telepítettek ki
Billigheim-Sulzbachba.
1967-1977 közötti években Budapesten belüli "kitelepítés"
A városi szanálási program, melynek keretében 1967-1977 között Óbuda legnagyobb részét földig rombolták, szintén
egyfajta „kitelepítés“ volt. Az ősi óbudaiak a főváros lehető legtávolabbi részében kaptak cserelakásokat (Újpalota,
Káposztásmegyer, Lágymányos és Albertfalva). Óbudán a szovjet típusú házgyár (ma az Auchan bevásárlóközpont
található a helyén) futószalagon állította elő az egyforma, 10-15 emeletes panelházak elemeit.
Ezek hihetetlen gyorsasággal nőttek ki a földből, a főváros távolabbi kerületeiből költöztettek ide családokat, így Óbuda
lakossága "pillanatok alatt" kicserélődött.
Kitelepítések azonban nemcsak Németországba, vagy Budapesten belül történtek. Számtalan német nemzetiségű családot
telepítettek ki Hortobágyra, az Alföldre, sok esetben csak azért, mert valakinek megtetszett a háza, a kertje, az állatai.
A lerombolt házak helyett a főváros távoli kerületeibe kiutalt lakásokat a legtöbben kénytelenek voltak elfogadni, csak
nagyon kevesen maradhattak meg Óbudán. Abban az időben nem volt olyan egyszerű a költözés, mint manapság. A
legtöbb idős ember soha többé nem tudott visszajönni Óbudára, sokan, nagyon sokan voltak, akik soha nem tudták
megszokni az új környezetüket, belebetegedtek, jó néhányan öngyilkosok lettek.
A Budapesten belüli "kitelepítés” persze szándékos volt, Óbuda összetartó, egymást segítő német közösségét minden áron
szét kellett rombolni. A hatalmas panelházakba beköltöztetett új óbudai lakosok nem ismerték, nem is ismerhették az
egykor itt lakók hagyományait, szokásait.
Az 1994. esztendőben megalakult a Német Kisebbségi Önkormányzat és a „BRAUNHAXLER” Óbudai Német
Hagyományokat Ápoló Közhasznú Egyesület; mindkét szervezet az óbuda-békásmegyeri német nemzetiség képviseletét,
hagyományainak felelevenítését, megőrzését és tovább adását tartotta és tartja legfontosabb feladatának.
Az első kisebbségi választások (1994) után megalakult Német Kisebbségi Önkormányzat testületének dr. Fehérvári József
vezetésével szinte a semmiből kellett elkezdenie a munkát, megszervezték a Német Kisebbségi Önkormányzat működését,
nagy segítséget nyújtottak a német nemzetiségi oktatás beindításához, összeállították a mind a mai napig érvényes
tevékenységi programot. Dr. Fehérvári József, bár ő maga szigetcsépi sváb származású, évtizedeken át az óbuda-
békásmegyeri és a magyarországi németek kultúrája, hagyományai és anyanyelve megőrzéséért dolgozott. Életművéért
2011. január 8-án a Kongresszusi Központban megtartott hagyományos gálaesten Heinek Ottó adta át részére a
Magyarországi Németek Önkormányzata legmagasabb kitüntetését, az „Ehrennadel in Gold” (Arany Kitűző Díjat).
A Németországba kitelepített békásmegyeri svábok és az itthon maradottak közötti rendkívül szoros kapcsolatnak,
valamint a Német Kisebbségi Önkormányzat részéről dr. Fehérvári József és Millinger Alfréd kitartó, fáradságot nem
ismerő munkájának köszönhetően 1997-ben testvérvárosi kapcsolat jött létre Óbuda-Békásmegyer és Billigheim-Sulzbach
között.
Az egykori békásmegyeriek éveken keresztül hazajöttek a kitelepítésük emlékére tartott szentmisékre és az azt követő
megemlékezésekre. 2000-ben, a Szentháromság szoborcsoport felszentelésére testvérvárosi küldöttség érkezett, 30 tagú
fúvószenekarral. A Német Kisebbségi Önkormányzat és az Egyesület tagsága többször volt Németországban, nagy sikert
aratott a „BRAUNHAXLER” énekkar és a Kincső Együttes fellépése és az "Operettvarázs" című összeállítás Morvay
Pálmával és Tauner Tiborral.
A Német Nemzetiségi Önkormányzat megalakulása óta támogatja Óbuda-Békásmegyer német nemzetiségi óvodáit (Bárczi
Óvoda, és Kastély Óvoda), iskoláit (Első Óbudai Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Medgyessy Ferenc
Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola), valamint az Árpád Gimnázium német csoportját, és együttműködik a
"BRAUNHAXLER" Egyesületettel, és a "BRAUNHAXLER" Dalkörrel.
1994-től működik a „BRAUNHAXLER“ Óbudai Német Hagyományokat Ápoló Egyesület.
Már a megalakulása is különleges volt: az 1993. évi Krumplibúcsún egy beszélgetés során merült fel annak igénye, hogy
alakítani kellene egy sváb hagyományokat ápoló civil egyesületet, hiszen Óbudán lassan minden ősi sváb hagyomány
feledésbe merül, a régi Óbuda gyakorlatilag eltűnt, és bár a régi házakat már nem lehet visszaállítani, de a lerombolt,
széthordott szobrokat talán még restauráltatni lehetne, és újra meg lehetne rendezni a régi hagyományos sváb
rendezvényeket is.
Ezen a beszélgetésen részt vett – többek között - dr. Dedics Imre önkormányzati képviselő, dr. Fehérvári József és a
Krumplibúcsú rendezője, Tauner Tibor.
A következő évben, 1994.02.05-én a mai Társaskörben egy sváb bál nagyszünetében hivatalosan is megalakult a
„BRAUNHAXLER” Óbudai Német Hagyományokat Ápoló Egyesület 73 taggal, első ügyvezető elnöke dr. Fehérvári József
volt (1994-1998), őt követte Neubrandt István haláláig (1998-2004), majd Tauner Tibor (2004-2014), jelenlegi elnöke Pappné
Windt Zsuzsanna (2014-)
A "BRAUNHAXLER" Egyesület megalakulását nagy örömmel fogadta a helyi lakosság. A megalakulását követő
esztendőben az Egyesület tagjainak száma meghaladta az 550 főt, ezzel Óbuda-Békásmegyer legnagyobb létszámú civil
egyesülete jött létre. A „BRAUNHAXLER” Egyesület megalakulása óta „kéz a kézben“ működik a Német Nemzetiségi
Önkormányzattal, közösen szervezik és bonyolítják programjaikat.
2006-ban néhányan kiváltak "BRAUNHAXLER" Énekkarból, ők Békásmegyeren alapítottak új egyesületet. Az Egyesület
azonban nem maradhatott énekkar nélkül, ezért 2007. januárjában megalakult az Egyesület keretében működő
"BRAUNHAXLER" Dalkör, mely a Német Nemzetiségi Önkormányzat és az Egyesület minden világi, és egyházi
rendezvényén fellép, és annak lebonyolításában is aktív szerepet játszik. Minden jelentősebb kerületi rendezvényen részt
vesz, és az a megtiszteltetés érte a „BRAUNHAXLER” Dalkört, hogy a 2010. évi "Cities in the City" testvérvárosi találkozó
nemzetiségi műsorában Óbuda-Békásmegyer német testvérvárosát, Billigheim-Sulzbachot képviselhette.
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata jelentős anyagi, szakmai és erkölcsi támogatásával, pályázati forrásokból, valamint
kerületi vállalkozók és magánszemélyek adományainak köszönhetően az idén szintén fennállásának 25 éves évfordulóját
ünneplő „BRAUNHAXLER” Egyesülettel közösen kutattuk fel és állíttattuk helyre Óbuda-Békásmegyer épített örökségéből
- a Szentháromság szoborcsoportot (A "BRAUNHAXLER" Egyesület megalakulásakor Tauner Tibor alelnök javaslatára
elhatározta a Szentháromság szoborcsoport restauráltatását és a majdnem eredeti helyére történő visszaállítását. A munkálatokat a
Reneszánsz Kőfaragó Kft végezte. A szoborcsoport restaurálásának munkálatait Neubrandt István, a „BRAUNHAXLER” Egyesület
ügyvezető elnöke koordinálta.
A millecentenárium évében, 2000. június 24-én a két napos Óbudai Búcsú keretében Óbuda-Békásmegyer testvérvárosa, Billigheim
küldöttségének részvételével a Szentlélek téren őeminenciája, dr. Karl-Josef Rauber, pápai nuncius úr szentelte fel a Szentháromság
szoborcsoportot.)
- a Szent Flórián fogadalmi oltárt (A Szentháromság szoborcsoport felszentelése után Neubrandt István azonnal megkezdte a Szent
Flórián fogadalmi oltár restauráltatásának előkészítését. Az egyes szoborelemek a Kiscelli Múzeum kőtárában voltak, nagyon rossz
állapotban. A meglévő szoborelemek restaurálását Fekete Attila okl. restaurátor és Kontúr András szobrászművész végezte, a hiányzó
részeket pedig M. Gémes Katalin és Markolt György szobrászművész házaspár faragta ki. A "BRAUNHAXLER" Egyesület ügyvezető
elnökének, Neubrandt Istvánnak, aki keresztény és német vezetői tevékenységéért Óbuda-Békásmegyer díszpolgári címét is megkapta,
2004-ben bekövetkezett halála egy kicsit visszavetette az akkor már elindított Szent Flórián fogadalmi oltár restauráltatási
munkálatainak szervezését, és lebonyolítását, de 2010-re az oszlopok restaurálása teljes egészében, és a hiányzó közbülső rész is majdnem
teljesen elkészült. 2011-ben Budapest Főváros Önkormányzata és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata átvállalta a szobor felállítását és
a környezetrekonstrukciót, melynek eredményeként
2012. szeptember 26-án a Szent Flórián fogadalmi oltárt az eredeti helyével majdnem szemben szentelte fel dr. Székely János,
esztergom-budapesti segédpüspök.)
- a békásmegyeri Kurtz-keresztet (Békásmegyeren a "Kurtz kereszt" újra faragtatása és szintén majdnem eredeti helyére történő
felállíttatása után - a munkálatokat az Épületszobrász Kft végezte, a munkálatokat Neubrandt István koordinálta -
2001-ben a békásmegyeri Templom utca-Ezüsthegyi út kereszteződésében szentelte fel Forgách Alajos, a békásmegyeri Szent József
Plébániatemplom plébánosa a felújított "Kurtz" keresztet.)
- a Kiscelli Kálváriastációkat (A Német Kisebbségi Önkormányzat megkezdte a Kiscelli Kálváriastációk és a Golgota felújíttatását is.
Az Egyesület megalakulása után elsőként - a Szentháromság szoborcsoport restaurálási munkálatai mellett a Kiscelli Kálváriastációk
1990-ben összetört elemeinek pótlása és a stációk felújítása készült el. A kivitelezést (kőfaragás, festmények, felállítás) Wladár Ágnes
tervei alapján Vályi Csabáné és férje végezte. A restaurálási és kivitelezési munkálatokat Neubrandt István szervezte és koordinálta.
1996. szeptember 08-án Tavas Gellért plébános úr szentelte fel a Német Kisebbségi Önkormányzat és a „BRAUNHAXLER” Egyesület
által felújíttatott Kiscelli Kálváriastációkat.)
- és számos út menti fa- és kőkeresztet. Segítséget nyújtottunk a Doberdó úti Szent Vér, a Jablonka úti Szent Donát és a
Külső-Bécsi úti Jézus Szíve, (Filoxéra) kápolna rendben tartásához,
- a Filoxéra kápolna teljes felújításához 2014-ben (a kápolna felújítási munkálatait Neubrandt Istvánné koordinálta, aki
hagyományőrző tevékenységéért 2015-ben a Magyar Tudományos Akadémián Henszlmann díjat vehetett át), majd 2017-
ben a kápolna harangjának villamosításához.
Millinger Alfréd, Szöllősi Imre és Wittinger László fáradhatatlan, kitartó munkájának köszönhetően 1999-ben ünnepélyes
szentmise keretében került sor a Békásmegyer utca Szentháromság utcára való „visszakeresztelésére”, melyre Billigheim-
Sulzbachból is érkezett delegáció. A szentmisén közreműködött a Billigheim-Sulzbachból érkezett fúvószenekar és a
„BRAUNHAXLER” énekkar.
2001-ben egy Békásmegyeren újonnan megnyitott utcát Herhoff Györgyről neveztek el. Herhoff György született
békásmegyeri fiatalember volt, aki 1956-ban hősi halált halt a forradalomban.
Felelevenítettük a Szent Márton napi lampionos felvonulást, megszerveztük a málenkij robotra elhurcoltak emlékmiséit és
emléktáblájuk felállítását az Óbudai Városháza falán, a kitelepítettek emlékmiséit és emléktáblájuk felállítását a
békásmegyeri Szent József plébániatemplom falán.
A „BRAUNHAXLER” Egyesülettel közösen 1995-ben rendeztük meg – hosszú évek után először - az egykor messze földön
híres Óbudai Búcsút (2004-ig Neubrandt István és Tauner Tibor, 2014-ig Neubrandt Istvánné és Tauner Tibor, 2014-től
jelenleg is Neubrandt Istvánné és Pappné Windt Zsuzsanna szervezésében - az idei búcsún az ünnnepi szentmiséről - a
Szent Péter és Pál Főplébániatemplomtól - fúvós zenekar kísérte a népviseletben a Fő térre átvonuló menetet), a
békásmegyeri batyus sváb bálokat (2011-ig Millinger Alfréd, majd 2014-ig Tauner Tibor, 2014-től jelenleg is Neubrandt
Istvánné és Pappné Windt Zsuzsanna szervezésében), a német és magyar nyelvű nagypénteki keresztútjárást, a
nemzetiségi adventi estet a Lengyel, és Szlovák Nemzetiségi Önkormányzattal közösen, és a Krumplibúcsút (2014-ig
Tauner Tibor, 2014-től jelenleg is Neubrandt Istvánné és Pappné Windt Zsuzsanna szervezésében.)
A Német Kisebbségi Önkormányzat és a "BRAUNHAXLER" Egyesület mindig nagyon aktívan vett részt az egyházi életben,
rendezvényeken.
- 1996-ban, az Óbuda-Hegyvidék Szentháromság Egyházközség 50 éves fennállásának alkalmából rendezett ünnepségen
német nyelvű szentmisével és német nemzetiségi együttesek fellépésével tisztelgett a németajkú hívek előtt, akik a templom
felépítésében részt vettek. Szervezői dr. Fehérvári József és Neubrandt István voltak.
- 2001-ben, a Taizéi Találkozó alkalmából a Budapestre látogató fiatalok számára az Első Óbudai Általános Iskolával
együttműködve szervezett szilveszteri programot, majd látta őket vendégül – hagyományosan lencse levessel – Újév
napján. Szervezői dr. Fehérvári József és Neubrandt István voltak.
- 2017 óta rendezzük meg az Óbudai Pikniket a „BRAUNHAXLER” Egyesülettel és az Óbuda-Hegyvidéki Szentháromság
Plébániával közösen a templom kertjében. Tavaly - 1959 óta először - fúvós zenekaros, feldíszített lovaskocsis, borkóstolós
szüreti felvonulást tartottunk a Vörösvári úton.
1998 óta támogatjuk a Braunhaxler naptár kiadását, amely az egykor volt Óbuda és Békásmegyer életét, utcáit, házait
mutatja be.
Számos, Óbuda és Békásmegyer egykori világát bemutató könyv kiadását támogattuk: Gálosfai Jenőné: Német földről
gyalogszerrel, tutajon, (2003), Kockás abrosz, jó kadarka (2007), Óbuda ízei (2011), Mesél Óbuda múltja (2016), Holevász Katalin:
Szülőföldünk, Békásmegyer (2000), Lipp Mónika: Művészet a XVIII. századi Óbudán (2002), Neubrandt Istvánné: Braunhaxlerek
(2014), Szülőfalunk, Békásmegyer – Heimatbuch der Krottendorfer (2016), dr. Zumpf András: Tekints fel a keresztre (2019).
Az elmúlt 25 év során sok tanulmányutat és zarándoklatot tettünk kül- és belföldön egyaránt, Erdélytől Felvidékig,
Kárpátaljától Németországig; Magyarország szinte minden megyéjében jártunk német nemzetiségű falvakban, városokban;
szeretettel fogadtak minket mindenhol, és mi is szeretettel hívjuk meg rendezvényeinkre régi és új barátainkat.
A Német Nemzetiségi Önkormányzat megalakulásakor együttműködési megállapodást kötött a „BRAUNHAXLER”
Egyesülettel, majd 2015-ben Óbuda-Békásmegyer Lengyel és Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatával, 2016-ban az Újpesti
Német Nemzetiségi Önkormányzattal.
Most, a következő 25 év kezdetén szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik az elmúlt 25 évben tudásuk legjavával
segítették a Német Nemzetiségi Önkormányzat Braunhaxler Egyesülettel közösen végzett hagyományápoló munkáját.
Német Kisebbségi, később Nemzetiségi Önkormányzat, Óbuda-Békásmegyer
A Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke megalakulásától, 1994-től 2010-ig dr. Fehérvári József volt.
A képviselőtestület tagjai
1994-től:
dr. Fehérvári József
dr. Mercz László,
Hoffmann Péter
Millinger Alfréd,
Szöllősi Imre,
Wittinger László
1998-tól:
dr. Fehérvári József
dr. Mercz László,
Millinger Alfréd,
Neubrandt István
Szöllősi Imre,
Wittinger László
2002-től:
Budai Tibor
Dr. Fehérvári József
dr. Mercz László
Millinger Alfréd
Neubrandt István (haláláig, 2004-ig)
2006-tól:
Bonnhardt Aladár,
dr. Fehérvári Andrea,
Dr. Fehérvári József
dr. Mercz László,
Millinger Alfréd,
Tauner Tibor
2010-től a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke Neubrandt Istvánné
2010-től:
Aradi Istvánné
Neubrandt Istvánné
dr. Mercz László
Tauner Tibor
2014-től:
Aradi Istvánné
Neubrandt István
Neubrandt Istvánné
A „BRAUNHAXLER” Egyesület elnöksége és tisztségviselői
1994-től:
Elnök: Tarlós István, Óbuda-Békásmegyer polgármestere
ügyvezető elnök: dr. Fehérvári József
alelnökök: dr. Dedics Imre, dr. Mercz László, Millinger Alfréd, Szöllősi Imre, és Tauner Tibor.
Az 1998. 09.04-i közgyűlésen az alábbi tisztségviselőket választotta meg a közgyűlés:
Elnök: Tarlós István
Ügyvezető elnök: Neubrandt István
Ügyvezető elnökhelyettes: dr. Fehérvári József
Alelnökök: Szöllősi Imre és Tauner Tibor
Elnökségi tagok:
Budai Tibor
Dr. Mercz László
Horváth György
Millinger Alfréd
Tolnai Zoltán
a 2002.08.29-i közgyűlésen az alábbiak kaptak bizalmat:
Elnök: Tarlós István
Ügyvezető elnök: Neubrandt István
Alelnök: Szöllősi Imre és Tauner Tibor
Elnökségi tagok:
Budai Tibor
Bonnhardt Aladár
Dr. Mercz László
Millinger Alfréd
A 2004.03.25-i rendkívüli közgyűlésen, melyet Neubrandt István ügyvezető elnök halála miatt kellett megtartani, az alábbi
tisztségviselőket választották meg a jelenlévők:
Elnök:Tarlós István
ügyvezető elnök: Tauner Tibor
1. alelnök: Wittinger László
2. Alelnök: Dr. Mercz László
Pénztáros és egyben egyesületi titkár: Neubrandt Istvánné
Elnökségi tagok:
Gálosfai Jenőné
Georgi István
Millinger Alfréd
Pupli József
Schlotter Ferenc
A 2010. 03. 18-án megtartott tisztújító közgyűlésen az alábbi tisztségviselőket választották meg az Egyesület jelen lévő
tagjai:
elnök: Tarlós István
ügyvezető elnök: Tauner Tibor
1. alelnök: Wittinger László
2. alelnök: Dr. Mercz László
Pénztáros és egyben egyesületi titkár: Neubrandt Istvánné
Elnökségi tagok:
Domaniczki Gabriella
Pupli József
Schlotter Ferenc
A 2014. május 12-én megtartott tisztújító közgyűlésen az alábbi tisztségviselőket választották meg az Egyesület jelen lévő
tagjai:
Az Egyesület elnöke: Pappné Windt Zsuzsanna
Alelnökök:
Müller István
Domonkos Lajos
Wittinger László
Egyesületi titkár és pénztáros:
Neubrandt Istvánné
Elnökségi tagok:
Domaniczky Gabriella
Drávucz János
Schlotter Ferenc
A „BRAUNHAXLER” Dalkör alapító tagjai:
Aradi Istvánné
Domaniczky Gabriella
Drávucz János
Márton Primusz
Márton Primuszné
Mészáros Sándorné
Póczik Márta
Romits Antal
Szabó Béláné
Szalontai Éva
Tauner Tibor
Timár Geng Attila
Az elmúlt 25 évben a Német Nemzetiségi Önkormányzat „BRAUNHAXLER” Egyesületettel közösen végzett
hagyományőrző munkáját támogatták:
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata
Varga Mihály pénzügyminiszter, országgyűlési képviselőnk
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Nemzeti Együttműködési Alap
Aquincum Hotel
Art & Architekt Stúdió
Budai Tégla Rt
Cecei-Kéhli Vendéglő
Celer Kft
CIB bank
Colortext Kft
Duna Interservice
Ericsson Távközlési Kft
Euroshop
Flórián Borozó
Fővárosi Német Önkormányzat
ICO Trade
Interspar
Koral Kft
Kovács Peugeot
Magyar Országgyűlés
Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány
Népszabadság Rt
Óbuda Múzeum
Óbuda Szövetkezet
Óbudai Művelődési Központ
Óbuda-Suzuki Kósa és Tsa
Óbuda-Újlak Rt
Opel Gombos
Opel Maxabó
Országos Német Önkormányzat
Parajdi és Társa Autóalkatrészkereskedelmi Kft
Proform Rt
Raiffeisen Bank
Remíz Kft Kis Budagyöngye
Rocco Jeans
Római Halászkert Vendéglő
Siemens Rt
Stoptábla Kft
Számmester Bt
Tóth Pál építési vállalkozó
Triking Kft
Unicbank
Viking Marina Budapest Club
Virtuóz Nyomdaipari Kft
Volksbank
Zwack Unikum Rt
Tisztelettel és szeretettel emlékezünk dr. Fehérvári Józsefre, a Német Nemzetiségi Önkormányzat első elnökére, és Neubrandt
Istvánra, a „BRAUNHAXLER” Egyesület egykori elnökére, Óbuda-Békásmegyer díszpolgárára, jelenünket és jövőnket
megalapozó munkájukra; képviselőinkre, egyesületi tisztségviselőinkre, tagjainkra, és mindazokra, akik már nem érhették
meg ezt a jubileumot.
Emléküket szívünkben őrizzük, és soha nem feledjük, hogy munkájuk kötelez: őrizzük, ápoljuk és adjuk tovább a
következő generációnak őseink ma már újra élő gazdag hagyományait; folytassuk tovább, együtt, gazdagítsuk együtt
Óbuda-Békásmegyert!
„Tudjuk, az idő nem áll meg, de vannak dolgok, értékek, amelyek a sürgető idő ellenére is megállnak.
Emberi erőfeszítés kell, hogy elpusztítsuk, vagy hogy megőrizzük őket.”
(Csoóri Sándor)
Budapest, 2019. szeptemberében
Neubrandt Istvánné
elnök
Német Nemzetiségi Önkormányzat