25 éve az óbuda-békásmegyeri németajkú közösség szolgálatában Óbuda-Békásmegyer Német Nemzetiségi Önkormányzata idén ünnepli fennállásának 25 éves jubileumát, ezért most nem csak az elmúlt ciklus, hanem a mögöttünk hagyott 25 év eredményeit is szeretném összefoglalni: 25 év nagyon hosszú idő. 25 év alatt nagyon sokat lehet és kell tenni egy olyan közösségért, amelynek élete mindig küzdelmes volt. Az óbudai németek - az első telepesek 1698-ban érkeztek, tizenheten voltak, jórészt nőtlen fiatalemberek - 1698-1750 között három hullámban a Dunán hajóval, az „Ulmer Schachtel”-lel érkeztek Németországból, legtöbben Baden-Württemberg tartományból és kisebb részben Bajorországból. A II. József idejében történő betelepítésekkor osztrák területről is – főleg Tirolból – jöttek Óbudára. Az első ideérkező telepesek emberfeletti munkával próbáltak normális  életkörülményeket teremteni. Munkájukhoz ingyen földet, adókedvezményeket kaptak. Óbudán a Zichy grófoktól kapott földterületek szőlőkultúrával való beültetése volt fő feladatuk. A  régi képeken, metszeteken látható, hogy az óbudai hegyek szinte a legmagasabb csúcsokig voltak szépen művelt szőlővel beültetve.  Az óbudai németek ragadványnevüket is munkájuknak köszönhették: braunhaxler (barna lábú, szó szerinti fordításban: barna csülkű –  a láb boka és térd közötti része). A cipő drága volt abban az időben, csak az urak hordták, a braunhaxlerek a szőlőben mezítláb, feltűrt nadrágszárral dolgoztak, és a  nap lebarnította, a szél kicserzette a lábukat.  Őseink iránti tiszteletből választottuk a hagyományápoló egyesület nevét is, tudva, hogy ez a név egyben kötelez is: őrzzük, ápoljuk és adjuk tovább a következő generációnak a ma még meglévő gazdag hagyományokat. Az óbuda-békásmegyeri németséget a második világháború után három - életüket, szokásaikat alapjaiban megrendítő - megpróbáltatás érte, melynek következtében nem sokan tudtak szülőföldjükön megmaradni. 1945. januárjában „Malenkij robot“ Oroszországba 1945-ben, a háború végén a 16–45 év közötti férfiakat elhurcolták, „jóvátételként“ kényszermunkára kellett menniük a Szovjetunióba. Így 1945 januárjának első napjaiban Óbuda szinte teljes férfilakosságát gyalogmenetben hajtották a Duna mentén, majd Romániából már marhavagonokban folytatták az utat a nagy Szovjetunióba.  A fagyos téli „halálmenetben“ az elhurcoltak durván egyharmada veszítette életét a fagyok, az éhezés és a járványok miatt. Másik egyharmaduknak a Donyecki medence, az Ural, vagy Szibéria lett a sírja. Alig több mint egyharmaduk tért vissza 2-5 év kényszermunka után, többnyire súlyos betegen, de megpróbáltatásaikról még saját családjuknak sem beszélhettek. A soha vissza nem térő áldozatok családtagjai évekig jártak ki a pályaudvarokra reménykedve, hátha mégis hazajön a férj, édesapa, testvér. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de egy 1950-ben készült statisztika szerint Óbuda háborús vesztesége mintegy 12000 embert tett ki. 1946. február-márciusban kitelepítés Németországba 1950-ben a korábban önálló Békásmegyer falu (németül Krottendorf) csatlakozott Budapesthez. Itt a kitelepítésig többségben voltak a német nemzetiségűek, akiknek 95 %-át 1946-ban kitelepítették. A kitelepítettek fejenként 20 kg-os batyuval, otthonukat, házukat, állataikat, minden itthoni ingóságukat hátrahagyva marhavagonokban „utaztak” Németországba. A háború utáni Németországban nem fogadták őket tárt karokkal: nagyon sokáig „ungarische Zigeuner" vagyis „magyar cigány" volt a nevük. Nagyon nehezen, és csak jó néhány év múlva fogadták be őket, látva, hogy milyen szorgalmasan dolgoznak, és egymást segítve élnek. Békásmegyerről sokakat telepítettek ki Billigheim-Sulzbachba. 1967-1977 közötti években Budapesten belüli "kitelepítés" A városi szanálási program, melynek keretében 1967-1977 között Óbuda legnagyobb részét földig rombolták, szintén egyfajta „kitelepítés“ volt. Az ősi óbudaiak a főváros lehető legtávolabbi részében kaptak cserelakásokat (Újpalota, Káposztásmegyer, Lágymányos és Albertfalva).  Óbudán a szovjet típusú házgyár (ma az Auchan bevásárlóközpont található a helyén) futószalagon állította elő az egyforma, 10-15 emeletes panelházak elemeit.  Ezek hihetetlen gyorsasággal nőttek ki a földből, a főváros távolabbi kerületeiből költöztettek ide családokat, így Óbuda lakossága "pillanatok alatt" kicserélődött. Kitelepítések azonban nemcsak Németországba, vagy Budapesten belül történtek. Számtalan német nemzetiségű családot telepítettek ki Hortobágyra, az Alföldre, sok esetben csak azért, mert valakinek megtetszett a háza, a kertje, az állatai. A lerombolt házak helyett a főváros távoli kerületeibe kiutalt lakásokat a legtöbben kénytelenek voltak elfogadni, csak nagyon kevesen maradhattak meg Óbudán. Abban az időben nem volt olyan egyszerű a költözés, mint manapság. A legtöbb idős ember soha többé nem tudott visszajönni Óbudára, sokan, nagyon sokan voltak, akik soha nem tudták megszokni az új környezetüket, belebetegedtek, jó néhányan öngyilkosok lettek. A Budapesten belüli "kitelepítés” persze szándékos volt, Óbuda összetartó, egymást segítő német közösségét minden áron szét kellett rombolni. A hatalmas panelházakba beköltöztetett új óbudai lakosok nem ismerték, nem is ismerhették az egykor itt lakók hagyományait, szokásait. Az 1994. esztendőben megalakult a Német Kisebbségi Önkormányzat és a „BRAUNHAXLER” Óbudai Német Hagyományokat Ápoló Közhasznú Egyesület; mindkét szervezet az óbuda-békásmegyeri német nemzetiség képviseletét, hagyományainak felelevenítését, megőrzését és tovább adását tartotta és tartja legfontosabb feladatának.   Az első kisebbségi választások (1994) után megalakult Német Kisebbségi Önkormányzat testületének dr. Fehérvári József  vezetésével szinte a semmiből kellett elkezdenie a munkát, megszervezték a Német Kisebbségi Önkormányzat működését, nagy segítséget nyújtottak a német nemzetiségi oktatás beindításához, összeállították a mind a mai napig érvényes tevékenységi programot. Dr. Fehérvári József, bár ő maga szigetcsépi sváb származású, évtizedeken át az óbuda- békásmegyeri és a magyarországi németek kultúrája, hagyományai és anyanyelve megőrzéséért dolgozott.  Életművéért 2011. január 8-án a Kongresszusi Központban megtartott hagyományos gálaesten Heinek Ottó adta át részére a Magyarországi Németek Önkormányzata legmagasabb kitüntetését, az „Ehrennadel in Gold” (Arany Kitűző Díjat). A Németországba kitelepített békásmegyeri svábok és az itthon maradottak közötti rendkívül szoros kapcsolatnak, valamint a Német Kisebbségi Önkormányzat részéről dr. Fehérvári József és Millinger Alfréd kitartó, fáradságot nem ismerő munkájának köszönhetően 1997-ben testvérvárosi kapcsolat jött létre Óbuda-Békásmegyer és Billigheim-Sulzbach között. Az egykori békásmegyeriek éveken keresztül hazajöttek a kitelepítésük emlékére tartott szentmisékre és az azt követő megemlékezésekre. 2000-ben, a Szentháromság szoborcsoport felszentelésére testvérvárosi küldöttség érkezett, 30 tagú fúvószenekarral. A Német Kisebbségi Önkormányzat és az Egyesület tagsága többször volt Németországban, nagy sikert aratott a „BRAUNHAXLER” énekkar és a Kincső Együttes fellépése és az "Operettvarázs" című összeállítás Morvay Pálmával és Tauner Tiborral.  A Német Nemzetiségi Önkormányzat megalakulása óta támogatja Óbuda-Békásmegyer német nemzetiségi óvodáit (Bárczi Óvoda, és Kastély Óvoda), iskoláit (Első Óbudai Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Medgyessy Ferenc Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola), valamint az Árpád Gimnázium német csoportját, és együttműködik a "BRAUNHAXLER" Egyesületettel, és a "BRAUNHAXLER" Dalkörrel. 1994-től működik a „BRAUNHAXLER“ Óbudai Német Hagyományokat Ápoló Egyesület. Már a megalakulása is különleges volt: az 1993. évi Krumplibúcsún egy beszélgetés során merült fel annak igénye, hogy alakítani kellene egy sváb hagyományokat ápoló civil egyesületet, hiszen Óbudán lassan minden ősi sváb hagyomány feledésbe merül, a régi Óbuda gyakorlatilag eltűnt, és bár a régi házakat már nem lehet visszaállítani, de a lerombolt, széthordott szobrokat talán még restauráltatni lehetne, és újra meg lehetne rendezni a régi hagyományos sváb rendezvényeket is. Ezen a beszélgetésen részt vett – többek között - dr. Dedics Imre önkormányzati képviselő, dr. Fehérvári József és a Krumplibúcsú rendezője, Tauner Tibor.  A következő évben, 1994.02.05-én a mai Társaskörben egy sváb bál nagyszünetében hivatalosan is megalakult a „BRAUNHAXLER” Óbudai Német Hagyományokat Ápoló Egyesület 73 taggal, első ügyvezető elnöke dr. Fehérvári József  volt (1994-1998), őt követte Neubrandt István haláláig (1998-2004), majd Tauner Tibor (2004-2014), jelenlegi elnöke Pappné Windt Zsuzsanna (2014-) A "BRAUNHAXLER" Egyesület megalakulását nagy örömmel fogadta a helyi lakosság. A megalakulását követő esztendőben az Egyesület tagjainak száma meghaladta az 550 főt, ezzel Óbuda-Békásmegyer legnagyobb létszámú civil egyesülete jött létre. A „BRAUNHAXLER” Egyesület megalakulása óta „kéz a kézben“ működik a Német Nemzetiségi Önkormányzattal, közösen szervezik és bonyolítják programjaikat. 2006-ban néhányan kiváltak "BRAUNHAXLER" Énekkarból, ők Békásmegyeren alapítottak új egyesületet. Az Egyesület azonban nem maradhatott énekkar nélkül, ezért 2007. januárjában megalakult az Egyesület keretében működő "BRAUNHAXLER" Dalkör, mely a Német Nemzetiségi Önkormányzat és az Egyesület minden világi, és egyházi rendezvényén fellép, és annak lebonyolításában is aktív szerepet játszik. Minden jelentősebb kerületi rendezvényen részt vesz, és az a megtiszteltetés érte a „BRAUNHAXLER” Dalkört, hogy a 2010. évi "Cities in the City" testvérvárosi találkozó nemzetiségi műsorában Óbuda-Békásmegyer német testvérvárosát, Billigheim-Sulzbachot képviselhette. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata jelentős anyagi, szakmai és erkölcsi támogatásával, pályázati forrásokból, valamint kerületi vállalkozók és magánszemélyek adományainak köszönhetően az idén szintén fennállásának 25 éves évfordulóját ünneplő „BRAUNHAXLER” Egyesülettel közösen kutattuk fel és állíttattuk helyre Óbuda-Békásmegyer épített örökségéből - a Szentháromság szoborcsoportot (A "BRAUNHAXLER" Egyesület megalakulásakor Tauner Tibor alelnök javaslatára elhatározta a Szentháromság szoborcsoport restauráltatását és a majdnem eredeti helyére történő visszaállítását. A munkálatokat a Reneszánsz Kőfaragó Kft végezte. A szoborcsoport restaurálásának munkálatait Neubrandt István, a „BRAUNHAXLER” Egyesület ügyvezető elnöke koordinálta. A millecentenárium évében, 2000. június 24-én a két napos Óbudai Búcsú keretében  Óbuda-Békásmegyer testvérvárosa, Billigheim küldöttségének részvételével a Szentlélek téren őeminenciája, dr. Karl-Josef Rauber, pápai nuncius úr szentelte fel a Szentháromság szoborcsoportot.) - a Szent Flórián fogadalmi oltárt (A Szentháromság szoborcsoport felszentelése után Neubrandt István azonnal megkezdte a Szent Flórián fogadalmi oltár restauráltatásának előkészítését. Az egyes szoborelemek  a Kiscelli Múzeum kőtárában voltak, nagyon rossz állapotban. A meglévő szoborelemek restaurálását Fekete Attila okl. restaurátor és Kontúr András szobrászművész végezte, a hiányzó részeket pedig M. Gémes Katalin és Markolt György szobrászművész házaspár faragta ki. A "BRAUNHAXLER" Egyesület ügyvezető elnökének, Neubrandt Istvánnak, aki keresztény és német vezetői tevékenységéért Óbuda-Békásmegyer díszpolgári címét is megkapta, 2004-ben bekövetkezett halála egy kicsit visszavetette az akkor már elindított Szent Flórián fogadalmi oltár restauráltatási munkálatainak szervezését, és lebonyolítását, de 2010-re az oszlopok restaurálása teljes egészében, és a hiányzó közbülső rész is majdnem teljesen elkészült. 2011-ben Budapest Főváros Önkormányzata és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata átvállalta a szobor felállítását és a környezetrekonstrukciót, melynek eredményeként 2012. szeptember 26-án a Szent Flórián fogadalmi oltárt az eredeti helyével majdnem szemben szentelte fel dr. Székely János, esztergom-budapesti segédpüspök.) - a békásmegyeri Kurtz-keresztet (Békásmegyeren a "Kurtz kereszt" újra faragtatása és szintén majdnem eredeti helyére történő felállíttatása után - a munkálatokat az Épületszobrász Kft végezte, a munkálatokat Neubrandt István koordinálta - 2001-ben a békásmegyeri Templom utca-Ezüsthegyi út kereszteződésében szentelte fel Forgách Alajos, a békásmegyeri Szent József Plébániatemplom plébánosa a felújított "Kurtz" keresztet.) - a Kiscelli Kálváriastációkat (A Német Kisebbségi Önkormányzat megkezdte a Kiscelli Kálváriastációk és a Golgota felújíttatását is. Az Egyesület megalakulása után elsőként - a Szentháromság szoborcsoport restaurálási munkálatai mellett a Kiscelli Kálváriastációk 1990-ben összetört elemeinek pótlása és a stációk felújítása készült el. A kivitelezést (kőfaragás, festmények, felállítás) Wladár Ágnes tervei alapján Vályi Csabáné és férje végezte. A restaurálási és kivitelezési munkálatokat Neubrandt István szervezte és koordinálta. 1996. szeptember 08-án Tavas Gellért plébános úr szentelte fel a Német Kisebbségi Önkormányzat és a „BRAUNHAXLER” Egyesület által felújíttatott Kiscelli Kálváriastációkat.) - és számos út menti fa- és kőkeresztet. Segítséget nyújtottunk a Doberdó úti Szent Vér, a Jablonka úti Szent Donát és a Külső-Bécsi úti Jézus Szíve, (Filoxéra) kápolna rendben tartásához, - a Filoxéra kápolna teljes felújításához 2014-ben (a kápolna felújítási munkálatait Neubrandt Istvánné koordinálta, aki hagyományőrző tevékenységéért 2015-ben a Magyar Tudományos Akadémián Henszlmann díjat vehetett át), majd 2017- ben a kápolna harangjának villamosításához. Millinger Alfréd, Szöllősi Imre és Wittinger László fáradhatatlan, kitartó munkájának köszönhetően 1999-ben ünnepélyes szentmise keretében került sor a Békásmegyer utca Szentháromság utcára való „visszakeresztelésére”, melyre Billigheim- Sulzbachból is érkezett delegáció. A szentmisén közreműködött a Billigheim-Sulzbachból érkezett fúvószenekar és a „BRAUNHAXLER” énekkar. 2001-ben egy Békásmegyeren újonnan megnyitott utcát Herhoff Györgyről neveztek el. Herhoff György született békásmegyeri fiatalember volt, aki 1956-ban hősi halált halt a forradalomban. Felelevenítettük a Szent Márton napi lampionos felvonulást, megszerveztük a málenkij robotra elhurcoltak emlékmiséit és emléktáblájuk felállítását az Óbudai Városháza falán, a kitelepítettek emlékmiséit és emléktáblájuk felállítását a békásmegyeri Szent József plébániatemplom falán. A „BRAUNHAXLER” Egyesülettel közösen 1995-ben rendeztük meg – hosszú évek után először - az egykor messze földön híres Óbudai Búcsút (2004-ig Neubrandt István  és Tauner Tibor, 2014-ig Neubrandt Istvánné és Tauner Tibor, 2014-től  jelenleg is Neubrandt Istvánné és Pappné Windt Zsuzsanna szervezésében - az idei búcsún az ünnnepi szentmiséről - a Szent Péter és Pál Főplébániatemplomtól - fúvós zenekar kísérte a népviseletben a Fő térre átvonuló menetet), a békásmegyeri batyus sváb bálokat (2011-ig Millinger Alfréd,  majd 2014-ig Tauner Tibor, 2014-től  jelenleg is Neubrandt Istvánné és Pappné Windt Zsuzsanna szervezésében),  a német és magyar nyelvű nagypénteki keresztútjárást, a nemzetiségi adventi estet a Lengyel, és Szlovák Nemzetiségi Önkormányzattal közösen, és a Krumplibúcsút (2014-ig Tauner Tibor, 2014-től  jelenleg is Neubrandt Istvánné és Pappné Windt Zsuzsanna szervezésében.)  A Német Kisebbségi Önkormányzat és a "BRAUNHAXLER" Egyesület mindig nagyon aktívan vett részt az egyházi életben, rendezvényeken.  -  1996-ban, az Óbuda-Hegyvidék Szentháromság Egyházközség 50 éves fennállásának alkalmából rendezett ünnepségen német nyelvű szentmisével és német nemzetiségi együttesek fellépésével tisztelgett a németajkú hívek előtt, akik a templom felépítésében részt vettek. Szervezői dr. Fehérvári József és Neubrandt István voltak. - 2001-ben, a Taizéi Találkozó alkalmából a Budapestre látogató fiatalok számára az Első Óbudai Általános Iskolával együttműködve szervezett szilveszteri programot, majd látta őket vendégül – hagyományosan lencse levessel – Újév napján. Szervezői dr. Fehérvári József és Neubrandt István voltak. - 2017 óta rendezzük meg az Óbudai Pikniket a „BRAUNHAXLER” Egyesülettel és az Óbuda-Hegyvidéki Szentháromság Plébániával közösen a templom kertjében. Tavaly - 1959 óta először - fúvós zenekaros, feldíszített lovaskocsis, borkóstolós szüreti felvonulást tartottunk a Vörösvári úton. 1998 óta támogatjuk a Braunhaxler naptár kiadását, amely az egykor volt Óbuda és Békásmegyer életét, utcáit, házait mutatja be. Számos, Óbuda és Békásmegyer egykori világát bemutató könyv kiadását támogattuk: Gálosfai Jenőné: Német földről gyalogszerrel, tutajon, (2003), Kockás abrosz, jó kadarka (2007), Óbuda ízei (2011), Mesél Óbuda múltja (2016), Holevász Katalin: Szülőföldünk, Békásmegyer (2000), Lipp Mónika: Művészet a XVIII. századi Óbudán (2002),  Neubrandt Istvánné: Braunhaxlerek  (2014),  Szülőfalunk, Békásmegyer – Heimatbuch der Krottendorfer (2016), dr. Zumpf András: Tekints fel a keresztre (2019). Az elmúlt 25 év során sok tanulmányutat és zarándoklatot tettünk kül- és belföldön egyaránt, Erdélytől Felvidékig, Kárpátaljától Németországig; Magyarország szinte minden megyéjében jártunk német nemzetiségű falvakban, városokban; szeretettel fogadtak minket mindenhol, és mi is szeretettel hívjuk meg rendezvényeinkre régi és új barátainkat. A Német Nemzetiségi Önkormányzat megalakulásakor együttműködési megállapodást kötött a „BRAUNHAXLER” Egyesülettel, majd 2015-ben Óbuda-Békásmegyer Lengyel és Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatával, 2016-ban az Újpesti Német Nemzetiségi Önkormányzattal. Most, a következő 25 év kezdetén szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik az elmúlt 25 évben tudásuk legjavával segítették a Német Nemzetiségi Önkormányzat Braunhaxler Egyesülettel közösen végzett hagyományápoló munkáját. Német Kisebbségi, később Nemzetiségi Önkormányzat, Óbuda-Békásmegyer A Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke megalakulásától, 1994-től 2010-ig dr. Fehérvári József volt. A képviselőtestület tagjai 1994-től: dr. Fehérvári József dr. Mercz László, Hoffmann Péter Millinger Alfréd, Szöllősi Imre, Wittinger László 1998-tól: dr. Fehérvári József dr. Mercz László, Millinger Alfréd, Neubrandt István Szöllősi Imre, Wittinger László 2002-től: Budai Tibor Dr. Fehérvári József dr. Mercz László Millinger Alfréd Neubrandt István (haláláig, 2004-ig) 2006-tól: Bonnhardt Aladár, dr. Fehérvári Andrea, Dr. Fehérvári József dr. Mercz László, Millinger Alfréd, Tauner Tibor 2010-től a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke Neubrandt Istvánné 2010-től: Aradi Istvánné Neubrandt Istvánné dr. Mercz László Tauner Tibor 2014-től: Aradi Istvánné Neubrandt István Neubrandt Istvánné A „BRAUNHAXLER”  Egyesület elnöksége és tisztségviselői 1994-től: Elnök: Tarlós István, Óbuda-Békásmegyer polgármestere ügyvezető elnök: dr. Fehérvári József alelnökök: dr. Dedics Imre,  dr. Mercz László, Millinger Alfréd, Szöllősi Imre, és Tauner Tibor. Az 1998. 09.04-i közgyűlésen az alábbi tisztségviselőket választotta meg a közgyűlés: Elnök: Tarlós István Ügyvezető elnök: Neubrandt István Ügyvezető elnökhelyettes: dr. Fehérvári József Alelnökök: Szöllősi Imre és Tauner Tibor Elnökségi tagok: Budai Tibor Dr. Mercz László Horváth György Millinger Alfréd Tolnai Zoltán a 2002.08.29-i közgyűlésen az alábbiak kaptak bizalmat: Elnök: Tarlós István Ügyvezető elnök: Neubrandt István Alelnök: Szöllősi Imre és Tauner Tibor Elnökségi tagok: Budai Tibor Bonnhardt Aladár Dr. Mercz László Millinger Alfréd A 2004.03.25-i rendkívüli közgyűlésen, melyet Neubrandt István ügyvezető elnök halála miatt kellett megtartani, az alábbi tisztségviselőket választották meg a jelenlévők: Elnök:Tarlós István ügyvezető elnök: Tauner Tibor 1. alelnök: Wittinger László 2. Alelnök: Dr. Mercz László Pénztáros és egyben egyesületi titkár: Neubrandt Istvánné  Elnökségi tagok: Gálosfai Jenőné Georgi István Millinger Alfréd Pupli József Schlotter Ferenc A 2010. 03. 18-án megtartott tisztújító közgyűlésen az alábbi tisztségviselőket választották meg az Egyesület jelen lévő tagjai: elnök: Tarlós István ügyvezető elnök: Tauner Tibor  1. alelnök: Wittinger László 2. alelnök: Dr. Mercz László Pénztáros és egyben egyesületi titkár: Neubrandt Istvánné Elnökségi tagok: Domaniczki Gabriella Pupli József Schlotter Ferenc A 2014. május 12-én megtartott tisztújító közgyűlésen az alábbi tisztségviselőket választották meg az Egyesület jelen lévő tagjai: Az Egyesület elnöke: Pappné Windt Zsuzsanna Alelnökök: Müller István Domonkos Lajos Wittinger László Egyesületi titkár és pénztáros: Neubrandt Istvánné Elnökségi tagok: Domaniczky Gabriella Drávucz János Schlotter Ferenc A „BRAUNHAXLER” Dalkör alapító tagjai: Aradi Istvánné Domaniczky Gabriella Drávucz János Márton Primusz Márton Primuszné Mészáros Sándorné Póczik Márta Romits Antal Szabó Béláné Szalontai Éva Tauner Tibor Timár Geng Attila Az elmúlt 25 évben a Német Nemzetiségi Önkormányzat „BRAUNHAXLER” Egyesületettel közösen végzett hagyományőrző munkáját támogatták: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Varga Mihály pénzügyminiszter, országgyűlési képviselőnk Emberi Erőforrások Minisztériuma Nemzeti Együttműködési Alap Aquincum Hotel Art & Architekt Stúdió Budai Tégla Rt Cecei-Kéhli Vendéglő Celer Kft CIB bank Colortext Kft Duna Interservice Ericsson Távközlési Kft Euroshop Flórián Borozó Fővárosi Német Önkormányzat ICO Trade Interspar Koral Kft Kovács Peugeot Magyar Országgyűlés Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány Népszabadság Rt Óbuda Múzeum Óbuda Szövetkezet Óbudai Művelődési Központ Óbuda-Suzuki Kósa és Tsa Óbuda-Újlak Rt Opel Gombos Opel Maxabó Országos Német Önkormányzat Parajdi és Társa Autóalkatrészkereskedelmi Kft Proform Rt Raiffeisen Bank Remíz Kft Kis Budagyöngye Rocco Jeans Római Halászkert Vendéglő Siemens Rt Stoptábla Kft Számmester Bt Tóth Pál építési vállalkozó Triking Kft Unicbank Viking Marina Budapest Club Virtuóz Nyomdaipari Kft Volksbank Zwack Unikum Rt Tisztelettel és szeretettel emlékezünk dr. Fehérvári Józsefre, a Német Nemzetiségi Önkormányzat első elnökére, és Neubrandt Istvánra, a „BRAUNHAXLER” Egyesület egykori elnökére, Óbuda-Békásmegyer díszpolgárára, jelenünket és jövőnket megalapozó munkájukra; képviselőinkre, egyesületi tisztségviselőinkre, tagjainkra, és mindazokra, akik már nem érhették meg ezt a jubileumot. Emléküket szívünkben őrizzük, és soha nem feledjük, hogy munkájuk kötelez: őrizzük, ápoljuk és adjuk tovább a következő generációnak őseink ma már újra élő gazdag hagyományait; folytassuk tovább, együtt, gazdagítsuk együtt Óbuda-Békásmegyert! „Tudjuk, az idő nem áll meg, de vannak dolgok, értékek, amelyek a sürgető idő ellenére is megállnak. Emberi erőfeszítés kell, hogy elpusztítsuk, vagy hogy megőrizzük őket.”  (Csoóri Sándor) Neubrandt Istvánné elnök Német Nemzetiségi Önkormányzat